-
1 στόμιον
στόμιον, τό, dim. von στόμα, kleiner Mund, Oeffnung, z. B. einer Höhle, Aesch. Ch. 796; vgl. Soph. Ant. 1202; Plat. Rep. X, 615 d; τῶν ὀρυγμάτων, Pol. 16, 11, 4; τὰ στόμια = στόμα, Posidipp. bei Ath. IX, 370 (v. 16). – Gebiß am Zaume, δακὼν δὲ στόμιον ὡς νεοζυγὴς πῶλος, Aesch. Prom. 1011; vgl. τόνδ' οἰωνὸν γνώμῃ στομίων ἄτερ εὐϑύνων, 287; στόμια πριονωτά, Ar. bei Poll. 10, 56; χαλινοὺς καὶ στόμια ἐμβαλεῖν, Her. 4, 72; στόμια δέχεσϑαι od. δάκνειν, Valk. Eur. Hipp. 1223; ὦ ψυχὴ χάλυβος λιϑοκόλλητον στόμιον παρέχουσα, Soph. Trach. 1251; vgl. ὡς εἴ τις ἐλπίσιν κεναῖς πάρος ἐξῄρετο – στόμια δέχηται τἀμά, El. 1462; χρυσοδαιδάλτους στομίοισι πώλους, Eur. I. A. 219; I. T. 935; sp. D., στομίοις κλεῖϑρα δέχεσϑαι, Bass. 10 (VII, 391).
-
2 στόμιον
A mouth, Posidipp.26 16 codd. Ath.;στομίοισι δυσαλθές Nic.Al.12
; of a venomous beast, ib. 524, Th. 233.II mouth of a vessel,κέρασι χρυσᾶ σ. προσβεβλημένοις A.Fr. 185
; [sc. συρίγγων] Emp.100.3; mouth of a cave used as a grave, S.Ant. 1217: hence cave, vault, as if it were the entrance of the lower world, A.Ch. 807 (lyr., of Delphi), cf. Pl.R. 615d, 615e: of any aperture or opening, Ti.Locr.101d, Arist.HA 623a4; cavity from which winds issue, Id.Mu. 395b27;σ. γαστρός Nic.Al. 509
; σ. τῆς ὑστέρας ος uteri, Sor.1.9, al.; [ τῆς κύστεως] Gal.6.65, cf. 18(2).265, Aret. SD2.1, al.; socket of a bolt,στομίοις κλεῖθρα δέχοισθε AP7.391
(Bass.); mouth of a canal, CPR42.13 (iii A.D.), etc.III bridle-bit, bit,χαλινοὺς καὶ στόμια ἐμβαλεῖν Hdt.4.72
, cf. 1.215;χάλυβος.. στόμιον παρέχουσα S.Tr. 1261
(anap.); (anap.); δακὼν δὲ σ. ὡς νεοζυγὴς πῶλος ib. 1009;στόμια δέχεσθαι S.El. 1462
;ἐνδακοῦσαι στόμια E.Hipp. 1223
;συνδάκνειν X.Eq.6.9
; σ. Τροίας a bit or curb for Troy, of the Greek army, A.Ag. 132 (lyr.).2 = φορβειά, Eust.539.16.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στόμιον
Перевод: с греческого на все языки
со всех языков на греческий- Со всех языков на:
- Греческий
- С греческого на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий